Manapság mást sem hallani a médiából, mint a különböző diétákat, az egészséges életmód fontosságát, hogy mikor mit és mennyit ehetünk, ha így, meg így szeretnénk kinézni. Én világ életemben nagyon szerettem enni, a genetikának köszönhetem, na meg a sport szeretetének, hogy nem sikerült még felesleget felszednem ennek ellenére, bár azért nádszál sem vagyok. Persze azt nem állítom, hogy egy kicsit sem figyelek oda arra, hogy mikor mit és mennyit eszem, mert akkor hazudnék, de én azt vallom, hogy nincs olyan étel, amit ne ehetnénk meg, a mérték a legfontosabb, sokan azt nem ismerik, vagy érzelmi okai vannak az evésnek, azzal próbálnak pótolni valamit.
A gasztronómia, mint említettem, mindig is fontos szerepet töltött be az életemben, már kislányként sürögtem-forogtam a konyhában anyukám és nagymamám mellett és szívtam magamba a tudást, így a trükköket és praktikákat már korán sikerült ellesnem tőlük.
Sokat lehet hallani, amivel én maximálisan egyetértek, hogy a férfiakat a hasukon keresztül lehet megfogni. Érdekes, mert a vőlegényemmel is egy étteremben ismerkedtem meg, egymás melletti asztaloknál ültünk, én a barátnőmmel, ő pedig az egyik kollégájával vacsorázott, nálunk szerelem volt első látásra, egyből kiszúrtuk egymást, és mikor végeztünk a barátnőmmel, a vacsorával, kint megvárt és nagyon udvariasan elkérte a telefonszámom, én meg nem tudtam és bevallom nem is akartam ellenállni. Nagyon tetszett neki mindig is, hogy sok nővel ellentétben én szeretek és tudok is enni és nem csak a salátát turkálom, hanem jó ízűen tudok elfogyasztani akár egy cigánypecsenyét vagy éppen csülökpörköltet. Szerencsére nagyon egy hullámhosszon vagyunk, ami az ételeket illeti, mindketten szeretjük a különleges fogásokat is a klasszikus magyar kaják mellett, szeretünk kísérletezni új receptekkel és alapanyagokkal. Szerintem a közös főzés is össze hozza az embereket, bensőséges hangulatot tud teremteni és közben jókat lehet nevetni is.
Azóta már menyasszony vagyok, így bevallom engem is elért az aggodalom, hogy vissza kellene vennem kicsit az evésből, ha szeretnék beleférni majd a menyasszonyi ruhámba. Mondjuk még csak most kezdtem el nézegetni őket, de, mint minden nő én is a tökéletesre vágyom, igazi hercegnőnek szeretném magam benne érezni hisz reményeim szerint egyszer történik ilyen az életemben. Így most kezdődik el a menyasszonyi ruha keresése, remélem hamar sikerül rábukkannom a tökéletesre. Ehhez édesanyám és a legjobb barátnőm segítségét kértem, szerintem jó bulinak ígérkezik, hisz minden nő álma ez már kislány korától.
Én se vagyok ezzel máshogy, már óvodás koromtól kezdve van egy füzetem, ahol a majdani esküvőmmel kapcsolatos elképzeléseimet gyűjtöm, nem tehetek róla, mindig erről fantáziáltam, de szerintem ezzel nem vagyok egyedül. Most pedig nem bizonyult felesleges időtöltésnek, hiszen pontos elképzeléseim vannak arról mit és hogyan akarok.
Az esküvővel kapcsolatban a vőlegényemmel nagyon fontos rész szintén a gasztronómia, szeretnénk valami igazán különleges menüsorral meglepni a násznépet, akik megtisztelnek minket azzal, hogy velünk ünnepelnek ezen a gyönyörű napon. Persze azért nem feltétlen a legdrágább dolgokra gondolok itt, nem szeretnék, mondjuk a menyasszonyi ruhán spórolni emiatt. De én hiszem, hogy sok minden nem feltétlenül a pénzen, inkább a kreativitáson múlik, abból pedig nincs nálunk hiány. Szerencsére a vőlegényem nagybátyjának saját étterme van, így ha minden igaz sokkal kedvezményesebb áron sikerül majd kihoznunk az ételek árát, sőt, még az italokhoz is nagyker áron tudunk majd hozzájutni. Persze a sütemények, de leginkább a torta kiválasztása az izgalmas feladat, van egy kedvenc cukrászdánk, ahol már kértünk időpontot kóstolásra, ezt a részét kifejezetten várjuk, persze elképzeléseink már vannak, hány emelet, milyen díszítés és a többi. Remélem sikerül majd mindent úgy kiviteleznünk, ahogy azt elképzeltük, addig is hódolunk tovább a szenvedélyünknek a gasztronómia iránt, nem kizárt, hogy egyszer saját büfét vagy ételbárt nyitunk, ugyanis ez is a terveink között szerepel.